Kihívások egész sorával szembesül ma a magyar biztosításközvetítői szakma, a szabályozási javaslatok megvalósulása lassan halad, a piaci konszolidáció viszont dübörög ezek egy részének megoldásaként. A Portfolio keddi Biztosítás 2024 konferenciája a közvetítői-értékesítői kerekasztal-beszélgetéssel zárult.
Alig néhány napja maradt 850 ezer gépjármű, köztük közel 450 ezer személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező biztosítását, vagy sem: a felmondásoknak péntek éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) tapasztalatai szerint a kampány idén is aktivizálta az érintetteket, akik közül az időszak végére 70-80 ezren váltják kgfb-szerződésüket egy kedvezőbbre.
Egyre kevesebb biztosításközvetítő dolgozik Magyarországon, ennek ellenére a nem-életbiztosítási értékesítésben felmutatott teljesítményük jelentősen nőtt az idei első félévben, miközben az életbiztosítási új szerzések minimum vegyes képet mutattak. 100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból stabilan 8,0-8,5 forint jut a független közvetítőknek, miközben a biztosításközvetítői szektor egészének - igaz, egyre koncentráltabban eloszló - jövedelmezőségére sem lehet panasz. A felügyelet friss adataiból szemezgettünk.
Napokon belül elkezdődik az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány, amely még idén is mintegy 850 ezer 2010 előtt vásárolt gépjárművet, köztük közel 450 ezer személygépkocsit érint majd. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az év végi váltási időszakban 10-15 százalékos átlagdíj-emelkedésre és 80 ezer szerződésváltásra számít.
Mind a bevételek, mind az adókkal megtisztított profitabilitás szempontjából egészséges növekedést mutat a magyar biztosítási piac, a közvetítők számának csökkenése és az alacsony penetráció viszont jól mutatja a szektor kihívásait. Kovács Zsolt miniszteri biztos beszélt erről a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) esztergomi biztosításszakmai konferenciáján, amelyen Papp Lajos, a szervezet elnöke proaktív fellépést ígért a közvetítői szakma nevében.
A hosszú ideje tartó csökkenő trenddel szemben több biztosításközvetítőre van szükség Magyarországon, különösen a mindenki által vágyott 3%-os GDP-arányos biztosítási penetráció eléréséhez – ért egyet az egymással egyre szorosabban együttműködő két nagy alkuszszövetség elnöke. Papp Lajos, a FBAMSZ és Püski András, a MABIASZ elnöke a Keszthelyi Erik vezette Hungarikum 12 pontos javaslatcsomagjára is reagál interjúnkban, hangsúlyozva: elért eredményeik mutatják, hogy ők se ültek eddig ölbe tett kézzel. Üdvözlik az alkuszok, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiemelt szerepet szánna a közvetítőknek a nyugdíjcélú megtakarítások fellendítésében, emellett szerintük a munkáltatói források bevonására is szükség lenne az öngondoskodás piacán.
Erőteljes konszolidáció zajlik a magyar biztosításközvetítői piacon a Hungarikum és más szereplők vezetésével, öregszik a szakma, és egyre erősebb az alulbiztosítottság problémája is, amivel foglalkozni kell. A biztosítókra kivetett rekord összegű különadót részben a közvetítők fizetik meg a csökkentett jutalékokon keresztül. Közeledik az első lakásbiztosítási kampány is, amely megosztja a hazai biztosítási piac szereplőit, utóbbival kapcsolatban két javaslatot is megfogalmaz interjúnkban Papp Lajos. A szakember hat év „kihagyás" után tért vissza a legnagyobb hazai alkuszszövetség, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöki székébe, e kérdésekről mind beszélgettünk vele.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) pénteki közgyűlése Papp Lajost, az Eurorisk Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetőjét választotta meg két évre a szövetség elnökének. Az új elnök Sebestyén László leköszönő elnöktől veszi át a pozíciót, aki 6 éven keresztül állt a szövetség élén, ám a következő időszakra nemzetközi irányultságú elfoglaltsága miatt már nem jelöltette magát.
Az elmúlt hetek télies időjárásának hatására ismét százezernyi kátyú lepte el a hazai közutakat. A veszélyes úthibák okozta káresemények miatti kártérítési igényeknek továbbra is mintegy felét fogadják csupán el az illetékes útkezelők. A körültekintő dokumentáció és egy évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Még most is több mint egymillió gépjárműnek esik január elsejére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) évfordulója, az év végi váltási időszakban idén 100-110 ezer szerződésváltást várnak a szakértők; a váltáskor díjemelkedésre számíthatnak az autósok.
A november elején kezdődő év végi kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási (kgfb) kampányban 10-15 százalékos díjemelkedés mellett 140-150 ezer szerződést váltó gépjármű-tulajdonosra számítanak a szakértők.
Az illetékes útkezelők az esetek mintegy felében utasítják vissza a kátyúk által okozott kár javítása miatti kárigényeket. A kártérítés esélyét nagyban növeli a körültekintő dokumentáció és a kátyúbiztosítás - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A díjemelkedés folytódására, de mérséklődésére számíthatunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán - hangzott el Biztosítás 2018 konferenciánkon. A casco még inkább versenyző termék, mint a kötelező biztosítás, de a 15%-os biztosítási adó miatt ez a termék szinte sehol sem nyereséges a biztosítóknak.
Az utóbbi évekénél is "fékezettebb habzású" év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányra számítanak idén az alkuszok, hiszen a január 1-jei évforduló most már csak az autósok mintegy negyedét érinti. Az autósok, a közvetítők és a biztosítók életét is megkönnyítő újdonság léphet ugyanakkor életbe hamarosan: az írásbeliségnek megfelelő formán túl már tisztán elektronikusan is lehet majd kgfb-szerződést kötni vagy éppen felmondani, amire a többi biztosítástípus esetében már eddig is volt lehetőség.
A hazai több mint félmillió robogó mindössze 15-20 százaléka után fizetik ki rendszeresen az átlagosan évi 3 ezer forintnyi díjat. A mulasztók a spórolással sokat veszíthetnek: rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén átlagosan 350 ezer forintnyi átlagos kárösszeget kell saját zsebből kifizetniük - hívja fel a figyelmet az FBAMSZ.
Új elnök került a nagyobbik alkuszszövetség, az FBAMSZ élére. Papp Lajos leköszönő és Sebestyén László új elnökkel a biztosítási alkuszok helyzetéről, szabályozási és piaci kihívásairól beszélgettünk.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Hosszan egyeztettek a kialakult helyzetről a térségi miniszterek.
Ezért kell felgyorsítani a programot.
A Decathlon egyik termékét érinti.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
